Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Együtt jártak már több mint egy éve,boldogan sétáltak mindig kéz a kézbe.

Örültek egymásnak csak egymásért voltak,amiért a szüleik eleinte szóltak,de aztán beletörödtek,hisz nem tudták egymástól eltiltani őket.

Hosszú országúton el s visszacikáztak,ott csak ketten voltak egymásra vigyáztak.

Egyetlen kérése volt csak a fiúnak,nálanélkül soha ne induljon útnak.

Két motoros útja soha el nem vált,bánatuk,ha volt is az úton tovaszállt,a látóhatár szélén ha két motoros megjelent,ezt leírni nem lehet ezt érezni kell.

Fekete bőrkesztyű fekete szkafander fekete börnadrág s nem egyszerű farmer,fekete csizmában,nyakukban kendővel szálltak versenybe a száguldó felhőkkel..

Ők is mint más szerelmesek sokat veszekedtek,de csak addig tartott aztán kibékültek.

Ám egy napon minden másképp történt,nem tartották be a jól bevállt törvényt,távozás előtt a búcsú elmaradt,s mindez egy álom egy félreértés miatt.

Hosszú napokig nem is látták egymást,a szülők már azt hitték mindkettőnek,van más,de őket kínozta egy titkos sejtelem,az egymás iránt érzett még mindig forró szerelem.

Hihetetlen lassúsággal teltek el a hetek,és még nem békéltek meg a megsebzett szívek,mindkettő bánkódott,mindkettő szenvedett,kínosan teltek a napok,éjjelek.

Egyre csak azon törték a fejüket a békülés útja vajon melyik lehet.

Egy csillagtalan borús,éjszakán elhatározásra jutott a lány,tudta,hogy egyedül mit sem ér az élet,s hogy barátjától bármikor bocsánatot kérhet.

Megszilárdult fejében a hirtelen gondolat nem is töprengett oly sokat.

Hirtelen gyorsasággal be is öltözködött szájára szokás szerint fekete kendőt hozott.

Barna hosszú haját most is fölcsavarta,hogy lány volt a ruhába ki gondolta volna.

Eszébe sem jutott,hogy megvárja a reggelt,felrakta fejére a fekete szkafandert,lenn az udvaron felült a motorra,s csak jutott eszébe amikor berúgta,volt egy kérése régen a fiúnak, "nálanélkül soha ne induljon útnak".

Keze ekkor rátalált egy féltve örzött képre,elővette megcsókolta s felnézett az égre.

Érezte,ha most el nem indul szíve nyomában,meghasad,hogy mi járt ekkor a fejében örökre titok marad.

Szemeiben ekkor már könnyek égtek még egyszer,jól megnézte a képet,s visszatette a bőrkabát mögé.

Gázt adott,ugratott,s mire az utcájukból kiért már csak a motorjának s az álmainak élt.

Egész úton arra gondol mi lesz,ha majd odaér,több volt neki a szerelme,mint koldusnak a friss kenyér.

Gondolatai már messze jártak,csak nézte az utat,és nem vette észre,hogy mindjárt odaér a felbontott részre.

Az utolsó pillanatban egy nagyot fékezett,de a sebességtől oly gyorsan megválni nem lehet.

Utolsó percében is az járt a fejébe,hogy nem nézhet többé a fiú szemébe,meg sem ölelheti kezét nem foghatja ezután már többé meg sem csókolhatja.

Fájdalmait leküzdve csendesen suttogott a halál küszöbén a fiútól búcsúzott: "Ne haragudj rám,hogy elmegyek,de ígérem ezután is mindig veled leszek,légy boldog akkor én is az leszek,ne feledd el azt,hogy csak téged szeretlek".

Egyetlen vércsík volt,ami a szkafander alól a szjából kibuggyant,s az arcán végigfutott.

Ott feküdt az úton fekete ruhában a motor közelében a holdfény árnyékában.

Pontosan egy éve ennek az éjszakának a fiú eleget tesz becsület szavának,megfogadta ugyanis még ott zokogva,hogy életében már csak egyszer ül motorra.

A megbeszélt időben jött a négy haver a fején ekkor már rajt volt a szkafander.

Lenn az udvaron felült a motorra,gyászos tervét gyorsan újból átgondolta.

Gázt adott ugratott s mire az országútra kiért,már csak a motorjának és az álmainak élt.

A temető ott volt az országút végén a sír amit keresett a temető mélyén,a sírhoz érve leroskadt eléje,húsz szál piros rózsát tett a fejfa tövébe.

A szalagot eligazította melyre nagy piros betűkkel az volt írva:"NEM TUDOK ÉLNI NÉLKÜLED".

A régi emlékek újra felkavarták,a szívét nyugodni egy percig sem hagyták.

Visszament a motorhoz a jó öreg baráthoz,de mintha szívét kötötte volna a fejfához.

Majd kis habozás után felült a motorra,a bartai követték ott részvéttel sorba.

A hegyi szerpentin volt a tiszteletkör vége,az állandó útvonal régi szép emléke.

A fiú arra gondolt mennyit motoroztak,hosszú hónapokig mily boldogok voltak.

De ő itt hagyta nincs többé,s már nem érdekli semmi,csak egyetlen gondolat "utána menni".

Könnyes szemekkel a kormányt markolta,s cseppet sem figyelt a kijelölt útra.

Egy hatalmas kanyart egyenesen véve nagyot ugratott a tátongó mélységbe.

Ekkor már este volt a csillagok ragyogtak,lenn a mélységben a vén fák suttogtak.

Ott feküdt a fiú fekete ruhában a motor közelében a vén fák árnyékában.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Baktalórántháza

(Kitti, 2014.08.17 20:19)

Ez a vers nagyon szèp ès romantikus èsa szerelmes emberek õssze is vesznek akkor csak ezt olvassák el....X